2011. augusztus 18. [7:13]

Újabb négypárti egyeztetés Zentán

Az MPSZ, az MRM, a VMDK és a VMDP képviselői a közösséget érintő kérdésekről tárgyaltak

Tegnap délután Zentán, a Magyar Polgári Szövetség irodájában találkoztak a vajdasági magyar pártok képviselői, hogy a közösséget érintő jelentős kérdésekkel kapcsolatban egyeztessék álláspontjaikat. A találkozóra, amelynek témái között szerepelt egyebek mellett a nemzeti tanácsokról szóló törvény megváltoztatásának javaslata, a zentai alapfokú bíróság visszaállításának javaslata és a pártfinanszírozásról szóló törvény megváltoztatására tett javaslat is, mind az öt vajdasági magyar párt vezetői meghívást kaptak, ám a Vajdasági Magyar Szövetség illetékesei ezúttal sem képviseltették magukat a találkozón, amelyen jelen volt Csonka Áron, a VMDK elnöke, László Gyula, az MRM pártigazgatója, Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke és Sepsey Csaba, a VMDP alelnöke, illetve Almási Szilárd, a VMDP szabadkai körzeti szervezetének elnöke, Berze József, a VMDK zentai helyi szervezetének elnöke, Cára József, a VMDK elnökségi tagja, Körmöczi Violetta, az MPSZ zentei helyi szervezetének elnöke, Nagy Szilárd, az MPSZ ügyvezető titkára és Sass Tamás, az MPSZ alelnöke is.
A megjelent vendégeket Rácz Szabó László, az MPSZ elnöke köszöntötte, aki ezt követően ismertette az egyeztető ülés napirendi pontjait, majd kiemelte, a vajdasági magyar emberek szerinte éppen olyan közös gondolkodásra várnak már jó ideje, amit a jelen lévő pártok képviselői is igen komolyan gondolnak. A napirendi pontok kapcsán László Gyula felvetette, kezdeményezzék a polgárőrség létrehozására vonatkozó feltételek megteremtésének, Csonka Áron pedig hangsúlyozta, vegyék fel a napirendi pontok közé a népszámlálási biztosok kiválasztásának kérdését is.

Pártfinanszírozás

A pártfinanszírozás kapcsán Sepsey Csaba kifejtette, a kisebbségi pártok esetében a számítások szerint kb. 15000 eurónyi letétre kellene számítani akkor, ha részt kívánnak venni a soron következő választásokon, amivel a döntéshozók jelentősen diszkriminálják a kisebbségi pártokat. László Gyula hangsúlyozta, azok a pártok, akik nem érik el az 1, illetve a 0,2 százalékos küszöböt, elveszítik ezt az összeget. Szerinte az is hátrányos megkülönböztetés, hogy a kisebbségi pártoknak ugyanúgy 10 ezer hiteles aláírásra van szüksége ahhoz, hogy indulhassanak a választásokon, mint az ún. nagy pártoknak. Csonka Áron elmondta, korábban a köztársasági választási bizottság pozitív diszkriminációban részesítette a kisebbségi pártokat, amikor lejjebb vitte az aláírási küszöböt, ám kérdéses, számíthatnak-e ilyesmire a következő választásokon is, majd hozzátette, a törvények értelmében nemcsak a köztársasági, hanem a tartományi és az önkormányzati választásokon is letétet kérnek a pártoktól, ami egyértelműen a nagy pártok malmára hajtja a vizet. Elmondta, az az elképzelés érvényesül, amelynek értelmében kialakulhat egy olyan kétpólusú rendszer, amelyben a vezető pártok megpróbálják magukba integrálni a kisebb pártokat. A törvények szerinte nemcsak diszkriminálják a kisebbségi pártokat, hanem a demokrácia megvásárlását is elő fogják irányozni, aminek követeztében azok a befektetői csoportok, amelyek érdekeltek lesznek ebben, még nagyobb befolyásra tehetnek szert, hiszen azok a pártok lehetnek majd ott a döntéshozatalban, amelyek nagyobb pénzösszegekkel rendelkeznek.
Rácz Szabó László elmondta, egyértelműnek látja, hogy a döntéshozók adminisztratív úton próbálják még a választások előtt eldönteni azok kimenetelét, előre beállítotva azokat a paramétereket, amelyek alapján mindezt könnyedén véghez tudják majd vinni. A végeredménye ennek szerinte az lesz, hogy Szerbiát pénzért fogják megvásárolni, a kérdés csak az, mennyibe fog kerülni. Mindezek ellen a vajdasági magyar pártoknak tiltakozniuk kell, hangsúlyozta, aminek legjobb módja szerinte az, hogy közös közleményt fogalmazzanak meg, amelynek Sepsey Csaba szerint azt is tartalmaznia kell, hogy a Magyar Koalíció képviselői rendre kisebbségellenes törvényeket szavaznak meg a parlamentben. Rácz Szabó László kifejtette, szerinte a jelenlévő pártok lehetősége a választópolgárok megszólításában áll, éppen ezért kötelességük felhívni a lakosság figyelmét mindazokra a közösséget érintő dolgokra, amelyek körülöttünk történnek.

Nemzeti tanácsok

A nemzeti tanácsokról szóló törvény kapcsán Csonka Áron elmondta, a VMDK már korábban megfogalmazta azon elvárásait, amelyek alapján a népszámlálást ki kell használni a legitim névjegyzék létrehozására. A névjegyzékben ugyanis szerinte mindazon személyeknek szerepelniük kell, akik vállalják kisebbségi nemzeti hovatartozásukat. Kifejtette, véleménye szerint az lenne a legszerencsésebb megoldás, ha azok a számlálóbiztosok, akik a soron következő népszámláláskor kimennek az utcára, felhatalmazást kapnának a minisztériumtól, amely összhangban állna a köztársasági ombudsman ajánlásával, illetve amelynek értelmében jogosultak lennének arra, hogy felhívják azok a személyek figyelmét a névjegyzékre való feliratkozásra, akik vállalják azt, hogy valamelyik nemzeti kisebbséghez tartoznak. A VMDK szerint ugyanis csakis a teljes névjegyzék adna legitimitást a nemzeti tanácsoknak. Ezért kellene az államnak vállalnia azt, hogy meghatározó adatvédelem mellett véghez vigye a teljes választói névjegyzés összeállítását. A névjegyzék további gondozására vonatkozóan elmondta, az államnak kellene vállalni annak gondozását és a frissítését is.
Hozzátette, a VMDK értékelte a nemzeti tanácsok munkáját, aminek eredményei alapján szerintük decentralizálni kellene a nemzeti tanácsokat, hiszen a külföldi példák is azt mutatják, ezzel egyebek mellett kiküszöbölhető lenne az a kommunikációhiány is, ami jelenleg a nemzeti tanácsok és az önkormányzatok között fennáll. A választási rendszert szerinte olyan módon kellene megváltoztatni, hogy a nemzeti közösségeken belül érvényre juthasson egyfajta pozitív diszkrimináció a szórványterületeken vagy a szigeteken élőkkel szemben annak érdekében, hogy megfelelőképpen képviseltethessék magukat, illetve be kellene vezetni egy olyan rendszert is, amelynek értelmében a pártokhoz nem köthető, hiteles személyek is indulhatnának a választásokon.
László Gyula elmondta, a jelenlegi névjegyzék összeállításakor nem az volt a cél, hogy teljes névjegyzéket hozzanak létre, hanem az, hogy a Vajdasági Magyar Szövetséget támogatók névjegyzékét alkossák meg.
Rácz Szabó László összegzésképpen kifejtette, nem elégedettek a nemzeti névjegyzék létrehozásának módjával, egyrészt azért, mert nem teljes, másrészt azért, mert az egyik párt kisajátította a teljes adattárat, így nemcsak a polgárok személyes adataival rendelkeznek, hanem arra vonatkozó adatokkal is, ki mit gondol, ami erkölcstelen előnyszerzéshez vezetett. A cél a demokrácia kijátszása, a választások adminisztratív úton történő megnyerése volt, még a tényleges választások előtt, fogalmazott Rácz Szabó László, majd hozzátette, a szerb államnak és a VMSZ-nek ugyanaz az érdeke, ami nem kisebbségpárti érdek, az a módszer, ahogyan összeállították a magyar névjegyzéket, szerinte sértő és megalázó is egyben.
A nemzeti tanácsokról szóló törvény egyik legnagyobb hibája szerinte az, hogy nem különbözteti meg a szórványt és a tömböt, amelynek koncepciójában korábban négy párt megegyezett. Nem lehet ugyanúgy védeni a szórványmagyarság és a tömbmagyarság érdekeit, amire példaként Zentát hozta fel, ahol – ahogyan fogalmazott – a nemzeti kisebbség el tudja dönteni, mit akar, és meg is tudja azt valósítani. A Magyar Nemzeti Tanács ezzel szemben megköti a magyarság kezét, ami szerinte semmiképpen sem vezethet jóra. Kifejtette, sokkal fontosabb lenne, hogy a Magyar Nemzeti Tanács a kisebbségi oktatásban, a kultúrában és az egyéb területeken megpróbálja irányítani a törvényhozást, ráadásul elmondása szerint, szakmai kérdésekben a Magyar Nemzeti Tanácsban szinte soha nincs vita, csupán politikai kérdésekben kerülnek szembe egymással, amiből szerinte egyértelműen látszik, hogy a vajdasági magyarság képes lenne elvégezni ezeket a feladatokat, éppen ezért sokkal inkább a szakmaiságra kellene koncentrálnia.
Sepsey Csaba kifejtette, a törvény tudatosan rossz, nem kisebbségvédelmi, hanem a kisebbség ellenőrzésére szolgál, amit a kisebbségi képviselők is megszavaztak, sőt – ahogyan fogalmazott –, azóta pedig még agyon is dicsérik azt. Hozzátette, ezt bizonyítja az is, hogy bár a civil szervezetek alapvetően a saját tagságukkal foglalkoznak, nem a polgárok nevében lépnek fel, a törvény mégis lehetővé tette, hogy civil szervezetek is induljanak a nemzeti tanácsi választásokon, ami szerinte a szerb pártok malmára hajtotta a vizet.
Csonka Áron elmondta, nem véleményalkotási, hanem döntéshozatali tevékenységre van szükség, megfelelő költségvetéssel, amelyeknek köszönhetően a nemzeti tanácsok megfelelőképpen végezhetnék a tevékenységüket. Kifejtette, ha helyi szinten választanák meg a nemzeti tanácsok tagjait, az jelentős mértékben javítaná az együttműködést a nemzeti tanácsok és az önkormányzatok között, majd külföldi példák alapján a kisebbségi biztosok intézményét említette. Hangsúlyozta, nagyon rossz üzenet, amit napról napra lehet hallani, miszerint az elcsatolt területek közül ez a nemzetrész áll legközelebb az autonómiához, miközben elhallgatják azokat a példákat, amelyek más régiókban más módon ugyan, de jóval hatékonyabban szavatolják a kisebbségek jogait.
László Gyula kifejtette, a magyar intézményeket szerinte igenis a Magyar Nemzeti Tanácsnak kell irányítania, hiszen a községi képviselő-testület összetétele változhat, a Magyar Nemzeti Tanácsban pedig mindenkor magyarok fognak ülni.
Sepsey Csaba szerint a nemzeti tanácsokról szóló törvény távol áll az autonómiától. Az igazi autonómia ugyanis szerinte az, amit a Magyar Koalíció programjában már jóval korábban megfogalmaztak. Az adott városnak szerinte is kell, hogy legyen beleszólása az községi alapítású intézmények irányításába. Példaként a palicsi állatkertet hozta fel, amelyet tudomása szerint öt nemzeti tanács is kiemelt jelentőségű intézményként határozott meg, így összesen több helyet kellene szavatolni számukra az igazgatóbizottságba, mint amennyi összesen van, holott községi alapítású intézményről van szó.

Bíróság-visszaállítás

A zentai alapfokú bíróság visszaállítása kapcsán Rácz Szabó László kifejtette, négypárti támogatottsággal kellene kezdeményezni annak visszaállítást, majd jelentős mennyiségű érvet sorolt fel a bíróság visszaállítása mellett. Csonka Áron elmondta, Adán is sérelmezik, hogy egy önálló, nagy hagyományokkal rendelkező bíróságot megszüntettek, aminek következtében korántsem mellesleg nagyon sok esetben a polgárok nyelvhasználati joga is sérül, majd hozzátette, támogatják a javaslatot, azzal a kitétellel, hogy Adán és Magyarkanizsán is legyenek olyan kihelyezett tagozatok, amelyek rendesen végzik a munkájukat, és ezáltal lehetővé válik az, hogy a polgároknak csupán a másodfokú ítéletek kapcsán kelljen Zentára utazniuk. Rácz Szabó László hozzáfűzte, a magyarságnak jelenleg ezen a téren nincsenek biztosítva azok a jogai, amiket a törvény előír számára, ezért ha a törvénymódosítást sikerül kieszközölni, meg kell teremteni annak lehetőségét is, hogy a nemzetiségek aránya alapján nevezzék majd ki a bírókat is.

Közbiztonság

A közbiztonság kérdése kapcsán László Gyula elmondta, mindez az egész Vajdaság területén óriási problémát jelent. Kifejtette, az MRM kezdeményezi, hogy töröljék el azt az összeghatárt, amelynek értelmében a lopások 15 ezer dináros értékig egzisztenciális lopásoknak minősüljenek, és azt is, hogy teremtsék meg a polgárőrség létrehozásának feltételét. Csonka Áron hangsúlyozta, a VMDK-nak konkrét állásfoglalása van a témával kapcsolatban, amelynek értelmében támogatják a javaslatot, sőt, már korábban konkrét javaslatot is megfogalmaztak a polgárőrség felállításával kapcsolatban, amelynek értelmében nem párhuzamos rendészeti szervet szeretnének létrehozni, hanem azt szeretnék elérni, hogy a polgárőrség már a puszta jelenlétével is csökkentse a bűnözés mértékét. A megélhetési bűnözés kapcsán kifejtette, a 15 ezer dinár értékküszöb alatti lopásokat szerinte szabálysértésként kellene kezelni, majd hozzátette, javaslatuk alapján az ilyen szabálysértésekért nem csak pénzbüntetés vagy szabadságvesztés járna az elkövetőknek, hanem valamiféle közmunkaprogramban is le lehetne dolgozniuk az okozott kárt.
Rácz Szabó László szerint az emberi társadalomban a bizonytalanság a legnagyobb probléma, amihez még hozzáadódnak a lopások, amelyeknek jelentős része egyetlen etnikumra korlátozódik. A legnagyobb gond szerinte abban áll, hogy az elkövetőknek nincs vagyona, ezért nem hajtható be rajtuk a lopás értéke. Az MPSZ ezzel kapcsolatban zéró toleranciát hirdet, azt, hogy ne legyen semmiféle küszöb, illetve ha mégis, akkor a lopások értéke adódjon össze. Szerinte a büntetésekkor azt kellene bevezetni, hogy ne a lopás értéke, hanem az okozott kár értéke legyen a mérvadó.

Népszámlálás

A népszámlálás kérdésének taglalásakor Csonka Áron kifejtette, a népszámlálás jelentős mértékben meghatározza majd a kisebbségi közösségek jövőjét. Elmondta, már most gyűrűzik az a botrány, amely abból robbant ki, hogy a statisztikai hivatal, amely a népszámlálást koordinálja, nem foglalta bele a kérdezőbiztosok rangsorolásának alapelveibe azt, hogy milyen közösségi nyelveket beszélnek. Kifejtette, értesülései szerint Újvidéken három, Temerinben pedig összesen két magyar van a számlálóbiztosok között. Üdvözölendőnek nevezte azt a kezdeményezés, amit az MNT nyelvhasználati tanácsosa fogalmazott meg, amelyben kérte, hogy a kérdezőbiztosok névsorának összeállításakor vegyék figyelembe a nemzetiségek arányát is, majd felvetette a kérdést, vajon mit tettek a köztársasági parlamenti képviselők az ügy előremozdítása érdekében, illetve miért mindig csak utólag próbálják helyrehozni azt, amit elmulasztottak. A kérdezőbiztosok kapcsán feltette azt a kérdést is, vajon hogyan fog így kialakulni az a bizalom, aminek a kérdezőbiztosok és a polgárok között létre kell jönnie, majd hozzátette, a statisztikai hivatal állítólag elkészített egy brosúrát, amit a kérdezőbiztosok magukkal visznek, és ha valaki esetleg nem érti a kérdést, akkor abban elolvashatja a saját anyanyelvén is, ám ez korántsem jelent megoldást erre a problémára.
A pártok képviselői végül valamennyien egyetértettek abban, hogy fel kell szólítani a statisztikai hivatalt és az illetékes minisztériumot arra, hogy a népszámlálás során is adjanak teret a kisebbségi jogok megfelelő módon történő érvényesítésének, illetve megállapodtak abban is, hogy az egyeztetés során elhangzottak összegzése alapján mindegyik kérdésben megfogalmazzák hivatalos álláspontjukat, amelyeket azután a négy párt közös beadványokként juttat majd el az illetékes szervekhez.
mi.

 

 

* FIGYELKBE AJANLJUK *

Design downloaded from Free Templates - your source for free web templates