2010. november 3.

„A mi vérünk is ér annyit, mint mások vére”

A Vergődő madárnál Tőkés László is elhelyezte koszorúját


(Molnár Edvárd felvétele)


Az 1944/45-ös áldozatokra emlékeztek a szabadkai Zentai úti temető 44-es parcelláján, ahol Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke is megjelent. Az alelnök háromnapos vajdasági látogatásra érkezett hozzánk, s kilátogatott a megemlékezésre, hogy ő is elhelyezte a kegyelet koszorúját a Vergődő madár szobránál.
A keddi megemlékezés után így nyilatkozott az újságíróknak:
– Küszködöm a könnyeimmel. Tavaly ilyenkor Szlovéniában jártam és ott fedték fel azokat a gaztetteket, amelyeket a Tito-féle rendszer a szlovénekkel szemben követett el. Mintegy hetvenezer áldozatról beszéltek, és én akkor döbbentem rá, hogy nem csupán a bácskai németeket és magyarokat, hanem módszeresen minden népfajtájából irtotta az embereket ez az isten-és embertelen rezsim. Az Európai Unióban az utóbbi években már „élére állítottuk”, hogy nem lehet kettős mércével mérni, nem lehetnek elsőrangú és másodrangú állampolgárok, elsőrangú és másodrangú áldozatok. A mi vérünk is ér annyit, mint mások vére, akik talán éppen olyan sokat, vagy kevesebbet szenvedtek mint mi.
Tőkés úgy fogalmazott, hogy a megemlékezés és a gyász töltést, muníciót adott neki ahhoz, hogy folytassák a munkát az Európai Parlamentben: a végső tisztesség megadását a halottainknak, az igazságszolgáltatást, a múlt bűneinek feltárását, nem öncélúan, nem vérszomjasan, hanem a megbékélés jegyében.
A koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezésre először húsz évvel ezelőtt, 1990-ben kerülhetett sor, s halottak napján azóta is minden évben leróják kegyeletüket a szabadkaiak. Mint ismételten elhangzott, a megemlékezés nem a számonkérés, hanem a megbékélés jegyében zajlik, a hozzátartozóknak azonban nem szabad elfeledniük a véres eseményeket, mert ezzel tartoznak szeretteik emlékének.
Az ökumenikus istentisztelet után, dr. Sepsey Csaba, a Kegyeleti Bizottság elnöke és a városi képviselő-testület alelnöke tartott beszédet, melyben visszaidézte a '44 őszén és '45 tavaszán lezajlott véres eseményeket, emlékeztetve arra, hogy a Zentai úti temető 44-es parcellája Szerbia egyik legnagyobb tömegsírja, ami a valamikori téglagyár gödrén túl egészen a vasútig húzódik.
– Szerbia és Magyarország köztársasági elnökei bő egy évvel ezelőtt megállapodtak egy vegyes bizottság létrehozásában, ami majd az eddig titkos levéltári adatok, tanúvallomások és más dokumentumok alapján tényszerűen feltárja az igazságot, felkutatja és feltárja a tömegsírokat. Várjuk és elvárjuk, hogy ez a bizottság elkezdje a munkáját, annál is inkább, mert a Vajdasági Levéltárban megvan a teljes anyag és azt tudományos pontossággal lehet tanulmányozni. Ez a legnagyobb tömegsír az országban, ezért megrökönyödve látjuk, hogy ezen a területen valami építkezés van folyamatban. Úgy érezzük, itt az ideje egy hivatalos nyilatkozatnak és egy bocsánatkérésnek is, hogy eljöhessen a lelkek békessége – mutatott rá dr. Sepsey.
A megemlékezést koszorúzás zárta, ahol mintegy húsz politikai, társadalmi és kulturális egyesület helyezte el koszorúját, majd a megjelentek, hozzátartozók is meggyújtották gyertyáikat és elhelyezték a kegyelet virágait.

Forrás: Magyar Szó

 

* FIGYELKBE AJANLJUK *

Design downloaded from Free Templates - your source for free web templates